Gábor ír felesége, amikor Budapestre költözött, nem értette, hogy nálunk miért nincs mosoda, így hát megszületett a Bubbles, az első magyar önkiszolgáló mosodahálózat, ami ma már közel harminc üzlettel van jelen szerte az országban…
© Stiller Ákos
A mosodahasználat első és lényegében egyetlen valódi hátrányával még otthon szembesülünk: az egy dolog, hogy a sikeres mosodateszt érdekében – hihetetlen önuralmat tanúsítva – heteken át egy ujjal sem nyúlunk a mosógéphez, de a született mennyiséget valahogy el is kellene szállítani a tőlünk néhány utcányira lévő legközelebbi Bubbles-höz.
A „mindez, mégis, hogy spórol időt nekünk”-dilemmát szerencsére feloldja a tény, hogy a Bubbles ipari gépeinek mindössze fél órára van szükségük tisztára mosni mind a fehér, mind a színes adagot. Ehhez képest az otthoni kétéves mosógép a legnagyobb jóindulattal is legalább két és fél óra alatt adja elő az átlagos negyvenfokos programot, arról nem is beszélve, hogy a Bubbles gépeit félig, vagy inkább harmadáig sem tölti meg annyi ruha, amennyitől a fürdőszobai dobja már szét akar robbanni.
© Stiller Ákos
Szerencsére a száz százalékig önkiszolgáló mosoda használatának feltérképezése sem több, mint öt perc, mert az üzlet „hülyebiztos” módon ki van táblázva a szükséges instrukciókkal. A folyamatot egyszerűen nem lehet elrontani, mert a mosógépek belövik helyettünk az adagolandó mosópor- és öblítőmennyiséget, nekünk a kívánt hőfok mellett egy gombnyomással csupán azt kell beállítanunk, hogy milyen (fehér vagy színes) programot óhajtunk.
Bár az automatikus mosóporszórás könnyen visszatartó erő lehet azok számára, akik ragaszkodnak a kedvenc mosódiójukhoz, valójában nekik sem kell aggódniuk, mert a Bubbles a korszellemnek megfelelő környezettudatosság összes tulajdonságával rendelkezik. Ahogy a cég ötletgazdája, a már említett ír feleség férje fogalmaz, ők is pont olyan startup, mint az Uber vagy az Airbnb, csak „nem olyan hájposak”.
© Stiller Ákos
A Bubbles mögött álló shared economy filozófia és üzleti modell nem különbözik a hasonló jellegű vállalkozásokétól – mondja Megyeri Gábor, aki azt is hozzáteszi, ha jobban belegondolunk, a mosoda a legklasszikusabb shared economy szolgáltatások egyike.
„Hiszen a mosodát mindenki csak akkor használja, amikor valóban égető szüksége van rá, és a gépek ipari jellege miatt hatékonyabb a kihasználás, és alacsonyabb a környezeti terhelés is, és különben sem kell annyi tárgyat birtokolni. A mosószereink is környezetkímélőbbek a lakossági forgalomban kapható termékeknél” – meséli a cég ötletgazdája, aki felveti, hogy érdemes lehet mosodára váltani, ha az otthoni gépünket viszonylag ritkán szoktuk telepakolni.
Nem küldik máglyára a mosógépeket
Tapasztalataink alapján maximálisan értjük Gábor mosodavízióját, ami nem küldené máglyára a háztartásokból a mosógépeket: sokkal inkább az otthoni mosás élhető alternatíváját szeretné nyújtani.
A Bubbles valóban elmondhatja magáról, hogy enyhíti a családok terheit, mert segíthet kikerülni abból az ördögi körből, amikor a mosással, a teregetéssel, a szárítással és a vasalással képtelenek vagyunk utolérni a folyamatosan újratermelődő szennyesmennyiséget.
© Stiller Ákos
Három kisfiú apukájaként Gábor is lelkesen használja az általa alapított mosodahálózatot, hiszen ha otthon esnének neki a szokásos adagnak, a mosógépük megállás nélkül dolgozna, a teregetésről nem is beszélve. A kisgyerekes szülők tehát komoly célcsoportot jelentenek a Bubbles számára, olyannyira, hogy a mosodák jelentős részében gyereksarkot is találunk.
Mindemellett a Bubbles akkor is nagy segítség lehet, ha nagyobb takarítási vállalkozásokba kezdünk. Például sokkal egyszerűbb lehet a nagyobb ágyneműket, huzatokat és függönyöket vagy a nehéz paplanokat a mosoda ipari gépeire bízni, de ugyanilyen praktikus lehet a nyaraláskor keletkezett szennyest vagy a tárolóegységekből elővett nyári ruhakészletet mosodában feldolgozni.
Gábor elmondása szerint mindemellett nem egy kisvállalkozó mossa náluk rendszeresen a koszos holmiját: így a feleségnek sem kell agyvérzést kapnia a férje nagy tételben összegyűlő koszos, festékes, malteros munkásruháitól, ha a mosodájukat használja.
A cégvezér azt is hozzátette, hogy az ügyfélkörük egyre bővül a huszonéves korosztály körében is: sok olyan fiatal jár hozzájuk, aki nem engedheti meg magának, hogy mosógépet vegyen, vagy a lakása túl kicsi ehhez, emellett a kollégisták is hálásak a mosodai szolgáltatásért. (Én is az lettem volna annak idején.)
© Stiller Ákos
Az óbudai üzletben mi csak angolul kommunikálókkal mosunk együtt, amiből azt gondolnánk, hogy a külföldiek aránya kiemelkedően magas a Bubbles vásárlói közt, de Gábor meglepő statisztikákat oszt meg velünk: előzetesen ők sem számítottak arra, hogy mindössze öt százalék körül lesz mára a hozzájuk betérő külföldiek aránya.
„Területenként nyilván más a szórás, például a belvárosi üzletünkben jóval magasabb az arányuk, viszont a pesterzsébeti vagy az újpesti üzletünkben már egyáltalán nem találkozhatunk külföldiekkel.”
Nem végeláthatatlan mosógépmező
A visszajelzések alapján Gábor azt mondja, hogy többnyire problémamentes a mosoda használata. A legtöbb konfliktus első sorban a vegyes felhasználói körből adódik: a vendégek nem egyszer kritizálják mosótársuk viselkedését.
Mivel az akár száz, de legalább tíz-húsz darabos mosógéparzenált felvonultató amerikai modell jóval családiasabb, európaiasabb megvalósulásáról van szó, az sem ritka, hogy az üzletbe betérve a gépekre várni kell. A cégvezér azt is bevallja, hogy technikai problémák időnként náluk is előfordulnak, de ez egyszerűen elkerülhetetlen a szolgáltatásoknál, ahol gépek üzemelnek.
A Lajos utcai üzletben mi csupa szimpatikus és szemlátomást rutinos Bubbles-használó mosókollégával találkozunk, és az a luxus is megadatik, hogy válogathatunk a gépek között. Amikor az érintőképernyős fizetőautomata nem ad se blokkot, se számlát, a mellette lévő ügyfélszolgálat-hívó telefon gombját megnyomva, egy készséges diszpécser azonnal bejelentkezik: a teendő mindössze annyi, hogy másnap egy e-mailben figyelmeztetni kell a céget az elmaradt papírról. Mivel az éjjel-nappal nyitva tartó üzletben a kamera mindent rögzít, semmilyen adatot és körülményt nem kell részletezni, a számla az ügyfélszolgálatnak küldött mail után szinte postafordultával érkezik.
© Stiller Ákos
Megelégedettségünket egyedül a szárítógépek tevékenysége, valamint a mosoda már sokat emlegetett ipari jellegéből fakadó apró kellemetlenségek árnyékolják be. A szárítógépet kétszer is el kellett indítani például, hogy minden ruhadarab tökéletesen megszáradjon, ami újabb ezer forint befizetését jelenti, és máris könny szökik a szemembe attól, hogy mennyivel nehezebb lesz majd kivasalni a ruhákat ahhoz képest, ha az otthoni állványra és vállfákra teregetve száradtak volna.
A végeredményt szemlélve, a nagyteljesítményű gépek nem kegyelmeztek, még a bodykák kiirthatatlannak látszó foltjait is elintézték, cserébe a finomabb anyagokból készült ruhákon szolid boholyréteg keletkezett, és az egyik vékony nyári blúzomon egy helyen elszakadt a varrás, bár ez a mosoda helyett leginkább az évről évre egyre silányabb konfekcióminőség bűne.
Összességében kellemes másfél órát töltöttünk a Bubbles-ben, ahol – amíg a gép dolgozott – némi párától fulladozás és szellőztetés után, kellemesen elidőztünk a játéksarokban, majd megpihentünk a kanapén. És persze ne legyünk telhetetlenek, örökké elégedetlen magyarok, de a wifi működhetett volna jobban is, az üzlet kávéautomatája pedig adhatna jobb kávét, továbbá egy hajtogató- és vasalógépet is el tudtunk volna viselni…
© Stiller Ákos
Visszatérve a realitások talajára, ha számításba vesszük, hogy négyezer forintot fizettünk két kör mosásért és szárításért, miközben a víz- és az áramszámlánk havonta összesen nincs húszezer forint, úgy tűnik, az egyszerű, hétköznapi, otthoni használatot nem éri meg a mosodával kiváltani, de ha egyszer-egyszer jön egy nagyobb projekt, akkor már tudjuk a megoldást.
A mosógépünk tehát egyelőre nem landol a Vaterán, de az élmény jó volt.
forrás: www.hvg.hu
